Roswell: Az igazi történet

Roswell nagyon felkapott itt az Egyesült Államokban. A zászlóvivő azoknak a felvonulásán, akik meg akarják tudni az igazságot. A tények jól ismertek, és a tények, melyeket ismernek, majdnem teljes mértékben a valóságról számolnak be. Ez egy igaz történet. Amit nem jól tudnak, az az, hogy Roswell nem baleset volt.

Abban az időben az Egyesült Államokban sok idegen csoport kívánt egy párbeszédet az Egyesült Államok kormányával. Az Egyesült Államokat a nemzetek közösségében betöltött vezető szerepe miatt választottuk. Az Egyesült Államok akkor is és ma is minden tevékenységbe beleütötte az orrát a bolygó egészén. Tudtuk, hogy számíthatunk az Egyesült Államokra, hogy a hordozója legyen bármely üzenetnek, amit az idegen csoportok ki kívántak juttatni. Az Egyesült Államok nem volt megközelíthető, ahogy más kormányok sem. Az egyénekkel, akikkel idegen csoportok felvették az érintkezést, úgy bántak, mint a fertőzöttekkel. Nem hallgatták meg őket. A blokádot ezekben a dolgokban az emberi vágy jelentette: megőrizni a kontrollt. Ezért, hogy lehetővé tegyük az Egyesült Államok kormányzatában ülő emberek számára, hogy nyitottak legyenek az üzeneteink irányában, megengedtük nekik, hogy irányítsanak. Az Egyesült Államok kormányzatával kontaktusba lépni kívánó idegen csoportokból számos entitás jelentkezett önként, hogy szolgálatot tegyen. Meg kellett, hogy haljanak. A terv az volt, hogy engedni kell hajókat lezuhanni, látszólag emberek keze nyomán. Ez a legnagyobb mértékben megnövelte volna azt a kontroll érzést, amit az emberek tapasztaltak volna, kiváltképp, hogy bármely kapcsolat frontvonala, sajnálatos módon, a hadseregen keresztül volt. Mihelyst érezték, hogy árthatnak nekünk, hajlandóak lettek tárgyalni.

A híresztelés, hogy törékeny, fehér és sárga árnyalatú virágokat találtak az összetört hajó belsejében az áthatolhatatlan fémbe gravírozva, igaz. Az volt vajon a szerepük ezeknek a faldíszítéseknek, hogy a hazavágyódó utazókat a szülőföldjük virágaira emlékeztessék? Igen. Mint ahogy az emberek is kifestik vagy kitapétázzák az otthonaikat azokkal az elemekkel, amik erős emlékeztetők és érzelmek kiváltói, hogy minél jobban elvesszenek az elragadó ábrándozásban, éppúgy ezek az utazók is magukkal vittek egy emlékeztetőt a szülőbolygójukra, ilyen messzire, és, azok esetében, akik elhatározták, hogy kiváltják a roswelli lezuhanást, ez egy olyan volt, ami soha többé nem lesz látható. Nem azért áldozták fel magukat Roswellnél, mert nem volt mit veszíteniük, hanem amiatt, amit reméltek, hogy a Föld javára lesz.

A nemrégi Roswell film szorosan a tényekhez ragaszkodik, de vannak benne hozzáadott anyagok a drámai hatás növelésére, és kihagy más anyagokat a kormányzat kérésére. Például, a nézőnek el kellett hinnie, hogy valamennyi idegen meghalt, míg a valóságban EBE élt még egy ideig. A kormányotok ezeket a történeteket a ti reakcióitok alapján meséli el nektek, és a reakció Roswellre, a filmre, kedvező volt. Még több részlet követheti. A film igaz tényeket mutatott be abban, ami egy betű- vagy jelsorozatnak látszott a hajó fémkeretébe gravírozva. Mint ahogy nektek is vannak kulcs frázisaitok, melyek érzéseket csalnak elő, és ebből az okból gyakran kiírjátok őket, a Roswellnél az életüket feláldozó idegenek is ilyen szólást gravíroztak a hajójukra. Ez a frázis – melynek egy valódi hasonmása fent látható – egyszerűen azt állította, hogy bár messze voltak otthonuktól, az az otthon várta visszatérésüket. Nektek is vannak hasonló szólásaitok – az otthon ott van, ahol a szív, mindenütt jó, de legjobb otthon. Bár ez a körülmény igaz, a jelek, amiket a filmben mutattak, nem a talált szimbólumok replikái voltak. A rendezőnek nem adtak hozzáférést a valódi jelekhez, és csak olyan kombinációkat rakott össze, amelyek az emberek számára valamilyen szinten ismerősek lennének. A rendező úgy okoskodott, hogy az ilyen jelek megindítanának valamit a legtöbb nézőben, és csodálkozásra késztetnék őket, ahogy aztán így is lett.

A Roswell című film drámai elemeket használt arra vonatkozólag, ahogy Marcel őrnagy bemutatta az anyagokat a családjának, és a nemes lelkű magatartását illetően, amiket mindennek a nyilvánosság felé irányuló bejelentéseivel tett. Ő nagyon jól tudta, mivel találkozott ott, azon a mezőn, és azt is, hogy milyen megrázkódtatások követnék a nyilvánosság informálását. Az ufók nem voltak ismeretlenek azok számára, akik a Roswell bázison dolgoztak, és a súlyos és fojtott beszélgetések már akkor érezhetők voltak. Kétségbe esett, s lopva tájékoztatta a családját. A farmert, Mac Brazelt, szintén bemutatják egy látszólagos teapartit adva, amikor a katonaság letartóztatja a szájára való tekintettel. Némi lármázás után, állítólag, megvásárolták őt egy furgonnal. Valójában kiterjedten bántalmazták, a sokféle módokon, amelyek nem hagynak nyomokat, míg végül egyenesen megmondták neki, hogy megölik őt és a családját, hogyha nem tesz eleget a parancsoknak. A furgon kevésbé az ő kívánsága volt egy megvesztegetésre, mint inkább ez volt az egyetlen út, amin keresztül beszélni tudott. Miért volt szüksége a hadseregnek arra, hogy megvesztegesse őt? Az emberek csodálkozása helyénvaló volt, és helyes következtetésekre jutottak.

Voltak-e emberek, akiket halállal hallgattattak el a Roswell incidens folyamán? Igen, és több, mint amennyit a nyilvánosság gyanít.
Forrás: ZetaTalk, secretworld

Kommentelés

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.